Hogyan kapcsolta össze egy húszéves csellista felvétele a mű és az előadó nevét a hallgatók emlékezetében? Fülünkkel követjük a nyitó négy akkordot egészen a záró visszaemlékezésig.
A zongorában nincs sem víz, sem fény — miért jelenik meg mégis egy remegő felszín képe hallgatás közben? Kövessük a parányi, háromhangos motívumot és a szétterülő hangalakzatokat.
Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a lassú sarabande lüktetései és az akkordok közötti terek? Michelangeli felvételén sorban meghallgatjuk a három szólamot és az utózengést.
Hogyan változtatja meg Mozart dallamát egy hangszer, amely a megszokott klarinétnál mélyebbre ér? Hallás alapján keressük meg a rekonstruált és a hagyományos változat közötti különbséget.
Hogyan énekelhet egy szavak nélküli zongora? A jobb kéz dallamának légzését, valamint a bal kéz és a zenekar által őrzött folyamatot követve hallgatjuk meg a Larghettót.
A „Holdfény” annyira ismerős, hogy könnyű háttérként elengedni. Hallgassuk újra mindössze három jelenettel: halk kezdet, szélesedő hullámzás és visszatérő utózengés.
A híres dallam sokakban északi erdőt idéz fel, eredeti színhelye mégis Afrika. Hallgassuk együtt a cím keltette képzetet, a színpadi jelenetet és a hangszerek párbeszédét.
Az eredeti címben nincs szó sem G húrról, sem szólóhegedűről. A vonósegyüttes több dallamát és a folyamatosan lépő basszust hallgatva új oldaláról nyílik meg az ismerős darab.
Ugyanaz a hang szól újra és újra, mégis egyszer nyugodtnak, máskor nyugtalannak hat. Hallgassuk meg, hogyan változtatja meg érzelmi jelentését a környező harmónia és a hangfekvés.
Bemutatjuk Jean-Pierre Rampal életének dátumait, azt, miért tartják a 20. század egyik meghatározó fuvolaművészének, valamint útját az orvosi tanulmányoktól a világhírű szólistakarrierig.