Ebben a cikkben
- 1965. 8. 19.: egy találkozás, amely lemezzé vált
- Versenymű, mégis a cselló szólal meg elsőként
- Az 1. tétel feszültségét nem a tempó, hanem a visszatérés teremti
- A négy tétel eltérő sebességgel világítja meg ugyanazt az emléket
- Barbirolli és a Londoni Szimfonikus Zenekar emlékezete a műről
- Így marad emlékezetes egy klasszikus mű az étkezés után is
- Négy szempont az 1965-ös felvétel elmélyültebb hallgatásához
Röviden
Jacqueline du Pré 1965. 8. 19-én, a londoni Kingsway Hallban rögzítette Elgar csellóversenyét a John Barbirolli vezényelte Londoni Szimfonikus Zenekarral. Az akkor húszéves du Pré előadása hosszú időn át szeretett felvétel maradt. Első hallgatáskor a hírneve helyett arra érdemes figyelni, ahogyan a cselló hosszú zenekari bevezetés nélkül, négy akkorddal nyitja ki a művet, majd a négy tételen át visszatérnek az emlékfoszlányok.
Három kapaszkodó a felvétel meghallgatásához
- Az 1965-ös felvétel szólistája Jacqueline du Pré, karmestere John Barbirolli, zenekara a Londoni Szimfonikus Zenekar.
- A versenymű négytételes, és a cselló már az első ütemben akkordokkal lép be.
- A szenvedélyes hangerő önmagában kevésbé mutatja meg a szerkezetet, mint az első téma visszatérése és az irány, amelyben a cselló és a zenekar felel egymásnak.
Részletesen
1965. 8. 19.: egy találkozás, amely lemezzé vált
Elgar csellóversenyét 1965. 8. 19-én vették fel a londoni Kingsway Hallban. A szólista Jacqueline du Pré, a karmester John Barbirolli, az együttes pedig a Londoni Szimfonikus Zenekar volt. A zenekar története az 1965-ös év egyik meghatározó eseményeként tartja számon a felvételt.
Ha előbb du Pré rövid életére gondolunk, könnyen csak egy tragédia előjeleként halljuk a zenét. Ezen a felvételen érdemes kijelölni olyan hallgatási pontokat, amelyek elválaszthatók az élettörténettől. Figyelje meg sorban, milyen messzire viszi tovább a cselló a mondatot, megmarad-e a dallam iránya a halkulás után, és milyen időközönként veszi át a zenekar a szólista mozdulatait: így konkrétan hallhatóvá válnak az előadás döntései.
Versenymű, mégis a cselló szólal meg elsőként
A mű négy tételből áll, az első Adagio–Moderato jelzéssel indul. A szólista nem hosszú zenekari előkészítés után lép színre, mint sok más versenyműben: már az első ütemben a cselló játszik négy határozott akkordot, amelyekre a vonósok, a klarinét és a kürtök halkan válaszolnak.
Első hallgatáskor ne csupán az akkordok erejét, hanem az utánuk következő csendet is hallgassa. A szólócselló lezár egy mondatot, a zenekar átveszi a teret, majd a brácsa indítja a témát. A mű kezdettől fogva kevésbé a „szólista a zenekar ellen” versengéséről, inkább egy emlék több hang közötti vándorlásáról szól.
Az 1. tétel feszültségét nem a tempó, hanem a visszatérés teremti
Amikor az első téma a brácsától a csellóhoz kerül, ugyanaz a dallam más hangfekvést és hangszeres színt kap. Hallgassa külön a cselló magas regiszterbe emelkedő szakaszát és a nyugodt nyitótéma visszatérését: így világossá válik, hogy az 1. tétel nem egyetlen hangulatot ismétel.
Du Pré felvételén egy rövid hang ereje helyett kövesse inkább, meddig ível egy-egy frázis. Ha a vonónyomás és a vibrato értékelése előtt meghallja a mondat érkezési pontját, pontosabban összehasonlítható az előadó által választott hosszú vonal.
A négy tétel eltérő sebességgel világítja meg ugyanazt az emléket
A négy tétel sorrendje: Adagio–Moderato, Lento–Allegro molto, Adagio, majd Allegro–Moderato–Allegro ma non troppo. A 2. tételben a gyors hangalakzatok, a 3. tételben a hosszú szólódallam, a zárótételben pedig a korábbi anyag visszatérése szolgálhat hallgatási útjelzőként.
Nem kell mindent egyszerre elemezni. Első hallgatáskor elég megjegyezni, hogy a tételek karaktere a „súly–mozgás–hosszú ének–előrehaladás és emlékezés” ívén változik. Amikor a végén felidéződik a kezdet, a csaknem harmincperces út egyetlen nagy mondatként zárulhat le.
Barbirolli és a Londoni Szimfonikus Zenekar emlékezete a műről
Barbirolli fiatal csellistaként, 1919-ben a Londoni Szimfonikus Zenekar tagjaként játszott a versenymű ősbemutatóján. 46 évvel később ugyanazt az együttest vezényelve készítette el du Prével a felvételt. A szerző életében tartott bemutatót és az 1965-ös lemezt így egyetlen előadó pályája kapcsolta össze.
Ez a háttér annak összefüggését adja hozzá a felvételhez, hogy a karmester hosszú időn át valódi színpadi tapasztalatból ismerte a művet. Hallgassa meg, milyen könnyedén húzódik vissza a zenekar, amikor a cselló előrelép, és hogyan nyeri vissza a teljes együttes a súlyát, amikor a szólista pihen.
Így marad emlékezetes egy klasszikus mű az étkezés után is
A klasszikus zenéhez nem szükséges minden háttéradatot megjegyezni. Elég megtartani egy hallható jelenetet — az első négy akkordot, a brácsa által indított témát vagy a záró visszaemlékezést —, és máris más lesz a következő hallgatás. Az 1965-ös felvételt régóta szeretik; a tényleges zenében keresse meg egymás után azokat a pillanatokat, amikor a cselló és a zenekar átadja egymásnak a szót.
A Mahina Vegan Table étkezőterében klasszikus zene szól, a folyóiratban pedig olyan kapaszkodókat adunk, amelyek élvezetesebbé teszik magának a zenének a hallgatását. Lassan mutatunk be olyan műveket és előadókat, amelyek egy étkezés utóízéhez hasonlóan sokáig velünk maradnak, és segítünk, hogy legközelebb új jelenetet halljon meg ugyanabban a darabban.
Négy szempont az 1965-ös felvétel elmélyültebb hallgatásához
- Hány éves volt Jacqueline du Pré a felvétel idején?
- Húszéves az 1965-ös felvétel elkészítésekor.
- Hány tételből áll Elgar csellóversenye?
- Négyből. A gyors és lassú tételek nem egyszerűen váltják egymást: a korábbi zenei anyag egészen a befejezésig visszatér az emlékezetben.
- Elsőre a teljes művet végig kell hallgatni?
- Nem. Először hallgassa meg az 1. tétel kezdetét és a brácsával induló témát, majd ha már ismerős, folytassa a 2., 3. és 4. tétellel.
- Ez a felvétel az egyetlen helyes értelmezés?
- Nem. Fontos történelmi felvétel, de más előadásokkal összehasonlítva még jobban hallható, milyen sokféle lehet a tempó, a vonónyomás és a zenekari egyensúly.
A Mahina Vegan Table étkezései alatt klasszikus zene szól.
A Mahina Vegan Table látogatási információi
