Ebben a cikkben
- Az Adagio lassú áramlása a 2. tételben
- Próbálja egyszer együtt elénekelni az első mondatot
- A lélegzetvételek írásjelként hallatszanak
- Amíg a szólista levegőt vesz, a zenekar folytatja a mondatot
- A légzés nyelvtana a basszetklarinéton és a hagyományos klarinéton is megmarad
- A zene testi megértésének legegyszerűbb pillanata
- Négy kérdés és válasz a klarinét légzésének meghallásához
Röviden
Mozart K.622-es klarinétversenyének 2. tétele Adagio; a szólóklarinét egy visszafogott zenekari háttér fölött indítja el hosszú dallamát. Nem azért tűnik ennyire hosszan kitartottnak, mert a játékos nem vesz levegőt, hanem azért, mert a rövid pihenők és a zenekar válaszai természetesen simulnak a zenei mondatba. Első hallgatáskor próbáljon ténylegesen együtt kilélegezni a klarinéttal, majd figyelje meg, hogy a játékos nem egyszerűen ott pihen-e meg, ahol elfogy a levegő, hanem ott, ahol a harmónia és a mondat lezárul.
Három lépés a hosszú dallam lélegzetvételeinek felismeréséhez
- A K.622 2. tétele Adagio, és mind a rekonstruált basszetklarinét-, mind a hagyományos változatban megtalálható.
- Egy fúvós hangszer lélegzetvétele nem minden hangközben természetes, hanem leginkább ott, ahol a harmónia és a mondat rövid időre lezárul.
- Miközben a szólista levegőt vesz, a zenekar ugyanazt a hangulatot viszi tovább, ezért a hallgató úgy érzi, mintha a dallam folytatódna.
Részletesen
Az Adagio lassú áramlása a 2. tételben
A K.622 három tétele az Allegro, az Adagio és a Rondo. A 2. tétel, az Adagio a rekonstruált basszetklarinét-változatban és a hagyományos klarinétváltozatban egyaránt megszólal.
A gyors 1. és az eleven 3. tétel között a 2. tétel kitágítja az időt. A virtuozitás nem tűnik el: csupán az olyan finomabb mozdulatok kerülnek előtérbe, mint a hangok indítása és lezárása, a légzés, valamint a zenekarral kialakított egyensúly.
Próbálja egyszer együtt elénekelni az első mondatot
Nem kell hangról hangra pontosan visszaénekelni a klarinét első dallamát. Lassan lélegezzen ki a zenével együtt, és érezze meg, melyik ponton kívánna természetesen újra levegőt venni. Saját légzésünk a legközvetlenebb eszköz a frázis hosszának megértéséhez.
Az a pillanat azonban, amikor fogytán a levegő, nem mindig jó zenei pihenőhely. A játékos előre szabályozza a belélegzett levegő mennyiségét és a kilégzés sebességét, hogy a vonalat a harmónia átmeneti lezárásáig vagy a következő mondat kezdetéig fenn tudja tartani. A hosszú dallamot nem a tüdőkapacitás fitogtatása, hanem a megtervezett irány hozza létre.
A lélegzetvételek írásjelként hallatszanak
Ahogy beszéd közben más a vessző és más a pont szerepe, a zenei szünetek sem egyformán működnek. Ha egy rövid pihenő után ugyanaz a gondolat folytatódik, az inkább vessző; ha a harmónia megnyugszik, és a zenekar válaszol, olyan, mintha egy mondat lezárult volna. A hosszú dallam nyelvtana elvész, ha minden csendet azonos súlyúnak hallunk.
Hallgassa meg, merre mozdul a basszus és a vonóskar közvetlenül azután, hogy a klarinét elhallgat. Ha a harmónia még feszült, a mondat folytatást kíván; ha megnyugodott, elegendő tér nyílik a lélegzetvételre. Így nemcsak a dallamban, hanem a kísérettel együtt kereshetjük meg a légzés helyét.
Amíg a szólista levegőt vesz, a zenekar folytatja a mondatot
A zene akkor sem ürül ki, amikor a klarinét pihen. A vonósok és a fúvósok röviden válaszolnak, megőrzik az előző dallam hőfokát, vagy előkészítik a következő mondatot. A hallgató ezért a szólista átmeneti hallgatása alatt is ugyanannak a párbeszédnek a folytatását érzi.
Ne vonjuk össze a zenekar minden válaszát egyszerűen „kíséretté”; hallgassuk meg, melyik hangszer veszi át a klarinét utolsó hangját. Minél természetesebb a kapcsolat a szóló és az együttes között, annál kevésbé tűnik megszakításnak a lélegzetvétel: inkább szerepcserének halljuk.
A légzés nyelvtana a basszetklarinéton és a hagyományos klarinéton is megmarad
A versenymű egyaránt fennmaradt rekonstruált basszetklarinét- és hagyományos klarinétváltozatban. A 2. tétel hangterjedelme és egyes dallamfordulatai kiadásonként eltérhetnek, de az Adagio nagy zenei mondatai és a zenekarral folytatott párbeszéd mindkét változatban hallható.
Mielőtt a változatok különbségeit keressük, érdemes megismerni egyetlen előadás légzését. Ezután ugyanazt a részletet más hangszeren és más előadóval meghallgatva nemcsak a mély hangok terjedelmét, hanem a lélegzetek hosszát, a mondatvégek lezárását és a zenekartól tartott zenei távolságot is összehasonlíthatjuk.
A zene testi megértésének legegyszerűbb pillanata
Akkor is mindannyian ismerjük a kilégzés és az újabb belégzés élményét, ha nem tudjuk, mit jelent a frázis vagy a kadencia. Mozart hosszú dallamát a test légzéséhez kapcsolva a klasszikus zene szerkezete nem elvont elemzésként, hanem valós időként válik érzékelhetővé.
A Mahina Vegan Table terében klasszikus zene szól. Bárhol találkozzék is a K.622-vel, e történet segít felismerni azt a pillanatot, amikor a klarinét levegőt vesz, és azt, amikor a zenekar átveszi tőle a szót.
Négy kérdés és válasz a klarinét légzésének meghallásához
- Hány tételből áll Mozart klarinétversenye?
- Három tételből: Allegro, Adagio és Rondo.
- Mi a 2. tétel tempójelzése?
- Adagio. A lassú tempóban a szólódallam és a zenekar rövid válaszai követik egymást.
- Hol vesz levegőt az előadó?
- A pontos hely az előadótól, a kiadástól és az értelmezéstől is függhet. Általában ott természetes lélegezni, ahol a harmónia és a mondat lezárul, vagy ahol a zenekar akadálytalanul átveszi a folyamatot.
- Csak körlégzéssel lehet eljátszani a hosszú dallamot?
- E tétel hosszú mondatainak megértéséhez nem szükséges körlégzést feltételezni. A megtervezett lélegzetvételek, a levegő szabályozása és a zenekar válaszai együtt hozzák létre a hosszú ívet.
Tekintse meg a Mahina Vegan Table aktuális látogatási tudnivalóit és a helyszín bemutatását.
A Mahina Vegan Table látogatási információi
