Ebben a cikkben
- Színpadi zene, amely Ibsen levelével kezdődött
- Nem norvég erdőben, hanem Afrikában kezdődik
- Az első dallamot felváltva világítja meg a fuvola és az oboa
- A napkelte érzetét a fokozatosan növekvő együttes teremti meg
- Más sorrendben hallgatjuk a színpadi zenét és a szvitet
- Bízzunk a címben, majd hallgassunk túl rajta
- Négy kérdés és válasz a „Reggeli hangulat” tájáról
Röviden
A „Reggeli hangulat” Grieg színpadi zenéjének része, amelyet Ibsen Peer Gynt című drámájához írt; a 4. felvonás afrikai jelenetét megnyitó előjáték. Ma könnyen egy északi erdő vagy békés vidéki reggel jut róla eszünkbe, a darab eredeti színhelye azonban Afrika. A reggel érzetét nem egyetlen helyszín „helyes” megfejtése teremti meg, hanem az, ahogyan a fuvola és az oboa rövid dallamokat ad át egymásnak, majd a halk kezdetből fokozatosan kitágul a hangterjedelem és gyarapszik a hangszerek száma.
Három nyom, amely összeköti a címet az eredeti jelenettel
- A „Reggeli hangulat” nem önálló tájzeneként indult, hanem a Peer Gynt 4. felvonását megnyitó színpadi zeneként.
- Az eredeti drámai helyszín Afrika; nincs alap arra, hogy a művet kizárólag Grieg szülőhazájának, Norvégiának a tájához kössük.
- A fuvola és az oboa felváltva szólaltatja meg a dallamot, a zenekar pedig fokozatosan kitágul: ettől támad a szétáradó fény benyomása.
Részletesen
Színpadi zene, amely Ibsen levelével kezdődött
Ibsen 1874. 1. hónapjában kérte föl Grieget, hogy írjon zenét Peer Gynt című drámai költeményéhez; a művet 1876. 2. hónapjában mutatták be a Christiania Színházban. A „Reggeli hangulat” ennek az Op. 23-as színpadi zenének a része.
Amikor a mű később hangversenysorozatként széles körben elterjedt, a dráma történetének ismerete nélkül is önálló zeneként lehetett hallgatni. A háttér ismerete nem a képzelet korlátozása, hanem újabb ajtó a túlságosan ismerőssé vált dallamhoz.
Nem norvég erdőben, hanem Afrikában kezdődik
A „Reggeli hangulat” a dráma Afrikában játszódó 4. felvonását nyitja meg. A szvit önálló hallgatásakor elképzelhetünk északi tájat, de azt nem nevezhetjük a dráma eredeti helyszínének.
Akkor hát feltétlenül sivatagot kell hallanunk a zenében? Önmagukban a hangok nem jelölnek ki egyetlen konkrét tájat. A valódi színpadi helyszín eltérhet attól, amit a hallgató maga elé képzel, és éppen ez a távolság a hangszeres zene egyik öröme.
Az első dallamot felváltva világítja meg a fuvola és az oboa
A bevezetésben a fuvola halkan indítja el a dallamot, az oboa pedig más színnel veszi át. Ha ugyanazt a formájú mondatot más hangszer mondja ki, megváltozik a fényessége és a szövete. A fuvola könnyű, nyitott hangját az oboa valamivel tömörebb hangszíne követi, így mélységet kap a táj.
Először csak a dallamot kövessük, másodszor figyeljük meg, hol vált hangszert. Harmadszor hallgassuk a dallam alatt hosszan kitartott harmóniákat. A dallam átadása és a háttér folytonossága együtt alakítja az idő áramlását.
A napkelte érzetét a fokozatosan növekvő együttes teremti meg
A darab nem fényes rézfúvósokkal és nagy hangerővel jelenti be rögtön a reggelt. Halkan és kevés hangszerrel indul, majd kitágul a hangterjedelem, megszaporodnak a hangszerek, és ugyanaz a dallam gazdagabb zenekari hangzással tér vissza. Ezt a gyarapodást a hallgató a szétáradó fény folyamataként élheti meg.
Arra a kérdésre, hogy „valóban a reggelt halljuk-e”, egyszerre igen és nem a válasz. A napszak benyomását meggyőzően kelti föl a megkomponált hangerő-, hangterjedelem- és hangszerelés-változás, a konkrét tájat azonban a hallgató emlékei és kultúrája teszi hozzá. A zene nem a reggel fizikai felvétele, hanem olyan szerkezet, amely reggelt képzeltet el velünk.
Más sorrendben hallgatjuk a színpadi zenét és a szvitet
A Peer Gynt színpadi zenéjében olyan jelenetek muzsikája szerepel együtt, mint a „Reggeli hangulat”, „Åse halála”, „Solveig dala” és „A hegyi király csarnokában”. A drámában a történet rendjében hangzanak el, a szvitben viszont a hangversenyszerű kontrasztokhoz igazodó új sorrendbe kerültek.
Nyugodtan kezdhetjük csak a „Reggeli hangulattal”. Ha utána meghallgatjuk „Åse halálát” és „A hegyi király csarnokában” című tételt is, kitűnik, mennyire eltérően teremt Grieg ugyanazzal a zenekarral nyugalmat, bánatot és szorongást.
Bízzunk a címben, majd hallgassunk túl rajta
A cím barátságos bejárat a klasszikus zenével ismerkedők számára, de nem kényszerít ránk egyetlen jelenetet. Az eredeti dráma Afrikája, a széles körben elterjedt északi kép és egy személyesen fölidézett reggel egymás mellett férhet meg ugyanabban a dallamban.
A Mahina Vegan Table étkezőterében klasszikus zene szól, folyóiratunkban pedig együtt mutatjuk be az ismerős címek mögötti eredeti összefüggést és a hangszerek valódi mozgását. Tovább mélyítjük a hallgatás élményét, hogy bárhol találkozunk ezzel a dallammal, felismerjük a fuvola és az oboa váltakozását.
Négy kérdés és válasz a „Reggeli hangulat” tájáról
- Norvégia a „Reggeli hangulat” eredeti helyszíne?
- Nem. A Peer Gynt 4. felvonásának eredeti helyszíne Afrika. Önálló zeneként hallgatva azonban egészen természetes, ha más reggeli tájakat képzelünk hozzá.
- Melyik hangszer játssza először a témát?
- A bevezetés egyik legfontosabb hallható váltása, hogy a témát a fuvola indítja el, majd az oboa veszi át.
- Hányadik tétel a „Reggeli hangulat” az 1. Peer Gynt-szvitben?
- Az 1. hangversenyszvit, Op. 46 első tétele.
- A cím ismerete nélkül is reggelnek éreznénk?
- Ez hallgatónként eltér. A halk kezdetből kitáguló hangterjedelem és gyarapodó hangszerelés a szétáradó fény érzetét keltheti, a konkrét jelenet azonban a hallgató emlékeitől függ.
Tekintse meg a Mahina Vegan Table aktuális látogatási tudnivalóit és a helyszín bemutatását.
A Mahina Vegan Table látogatási információi
