Ebben a cikkben
- A gyorsan megszervezett 1968-as felvétel és a lassú 2. tétel
- A „Romance” cím, amelyet Chopin adott a tételnek
- Mit jelent valójában, hogy a zongora énekel?
- A rubato nem az önkényes lassítás technikája
- A nyugodt énekben is hirtelen árnyék jelenik meg
- Három kapaszkodó a hosszú dallam megjegyzéséhez
- Amit érdemes tudni Chopin Larghettója előtt
Röviden
Martha Argerich Chopin 1. zongoraversenyét a Claudio Abbado vezényelte Londoni Szimfonikus Zenekarral rögzítette. A 2. tétel Romance–Larghetto, amelyben a szólózongora hosszú dallama lágy zenekari alapon nyugszik. A „zongora éneke” nem azt jelenti, hogy a hangokat feltétlenül hosszúra nyújtják, hanem hogy a jobb kéz dallama lélegzethez hasonló irányt formál, miközben a bal kéz és a zenekar nem töri meg ezt a folyamatot.
Három lépés a Larghetto énekének meghallásához
- A felvételen Argerich szólóját Abbado vezénylése és a Londoni Szimfonikus Zenekar játéka kíséri.
- A 2. tételben a gyors virtuozitásnál fontosabb, merre tart a hosszú dallam és a mondatba szőtt díszítés.
- A rubato nem szünteti meg a lüktetést: a dallam kissé előresiethet vagy időzhet, miközben a kíséret megtartja az alapfolyamatot.
Részletesen
A gyorsan megszervezett 1968-as felvétel és a lassú 2. tétel
A lemezen Martha Argerich játszik, Claudio Abbado vezényel, a zenekar pedig a Londoni Szimfonikus Zenekar. A londoni felvételt 1968. 2. 12-én gyorsan készítették elő, Chopin és Liszt versenyműveit pedig négy felvételi ülésen rögzítették.
A gyorsan szervezett munkarend nem azonos a zene tempójával. A felvétel Larghettójában figyelje, hol ér véget egy mondat, és miként tartja fenn a zenekar a nagy lüktetést, amíg a zongora időzik. A felvételi folyamat sebességét külön kell választani az előadás benyomásától, hogy pontosan beszélhessünk a ténylegesen hallható döntésekről.
A „Romance” cím, amelyet Chopin adott a tételnek
Chopin e-moll, Op.11-es versenyművének 1. tétele Allegro maestoso, 2. tétele Romance, 3. tétele Rondo. A 2. tétel tempójelzése Larghetto.
A Romance nem feltétlenül egy cselekményes szerelmi történet. Először inkább bensőséges hangvétel hallatszik: a zenekar teret nyit, a zongora pedig nagy beszéd helyett szinte magában szóló dallammal lép be, amelyet a díszítőhangok hímzésként vesznek körül.
Mit jelent valójában, hogy a zongora énekel?
A zongorahang a billentyű leütése után önmagától nem erősödhet, hanem elhal. Mivel a zongorista nem tud egy hangot folyamatosan továbbtámasztani, mint az énekes, a következő hang erejével és időzítésével kelti a folytatás érzetét. Ezt a kapcsolatot nevezzük a zongora „énekének”.
Argerich jobb kezét hallgatva ne egyenként ítélje meg a hangokat, hanem keresse meg a hosszú mondat csúcspontját. Figyelje, melyik hang felé növekszik lassan, hogyan oldódik fel a tetőpont után, és előbbre lép-e a díszítés a fődallamnál: így konkrétan leírható az előadás frazeálása.
A rubato nem az önkényes lassítás technikája
A rubatót gyakran „ellopott időként” magyarázzák, de ettől még nem tűnik el a zene alaplüktetése. Ha a dallam egy hangon röviden időzik, a következő fordulatban visszanyeri a mozgást, miközben a bal kéz és a zenekar megtartja a nagy pulzust. Rugalmasságot csak viszonyítási pont mellett érzékelünk.
Argerich és Abbado zenei együttlélegzését úgy követheti, ha együtt hallgatja meg a zongora enyhe késését és a zenekar azt követő belépését. Szakaszonként hasonlítsa össze, a szólista vagy az együttes jelöli-e ki előbb az irányt: így hallható, hogyan hangolják össze a tempó rugalmasságát a versenyműben.
A nyugodt énekben is hirtelen árnyék jelenik meg
A 2. tétel nem azonos hőfokon halad elejétől a végéig. A középrészben elsötétülő hangzás és növekvő feszültség átmenetileg más kifejezést ad a korábbi lágy dallamnak. Ennek az ellentétnek köszönhetően a kezdeti ének visszatérése nem egyszerű ismétlésnek, hanem a megtett időt magában hordozó hazatérésnek hallatszik.
Első hallgatáskor elég három szakaszt megjegyezni: „lágy rész–sötét közép–visszatérő ének”. Legközelebb figyelje meg a középrész előtti apró változást és a visszatérés utáni díszítés különbségét. Így természetesen átélhető az érzelem eltávolodása és visszatérése egyetlen tételen belül.
Három kapaszkodó a hosszú dallam megjegyzéséhez
Bárhol hallja is a művet, nem baj, ha nem jut rögtön eszébe a címe. Őrizzen meg három benyomást — a zongora hosszú dallamát, a zenekar válaszát és a középen megváltozó hangzást —, és ezek támpontot adnak a következő hallgatáshoz.
A Mahina Vegan Table olyan térre törekszik, ahol a klasszikus zene és az étkezés természetesen megfér egymás mellett. Folyóiratunkban zeneszerzőkről, előadókról és szerkezetről mesélünk, hogy bárhol találkozzon újra egy dallammal, pontosabban hallhassa.
Amit érdemes tudni Chopin Larghettója előtt
- Mi Chopin 1. zongoraversenye 2. tételének címe?
- A tétel címe Romance, a tempójelzés Larghetto; együtt Romance–Larghettóként is említik.
- Ki a karmester és melyik a zenekar Argerich felvételén?
- Claudio Abbado vezényel, a Londoni Szimfonikus Zenekar játszik.
- Miben különbözik a rubato a ritmus elvétésétől?
- A rubatóban megmarad egy nagy lüktetés, amelyhez vissza lehet térni. Az egyik fordulatban eltöltött többletidő a következő folyamatban új egyensúlyt talál, így a zene iránya megmarad.
- Meghallgathatom először csak a 2. tételt?
- Igen. Miután megismerte a Larghetto dallamát, hallgassa meg az 1. tétel nagyszabású kezdetét és a 3. tétel rondóját; így a teljes versenymű ellentétei is könnyebben érzékelhetők.
Tekintse meg a Mahina Vegan Table aktuális látogatási tudnivalóit és a helyszín bemutatását.
A Mahina Vegan Table látogatási információi
